Védett kaptárkövek

A földművelésügyi miniszter november 4-én életbe lépő rendelete alapján természeti emlékekként védetté nyilvánítják a magyarországi kaptárköveket. A fülkés sziklák kisebb csoportja fellehető a Pilisben és a Budai-hegységben, de legtöbb ilyen képződmény Eger környékén, a Bükkalján található. A kaptárkövek védetté nyilvánítását az egri Kaptárkő Egyesület kezdeményezte, ezt azonban megelőzte egy hosszú évtizedekre visszanyúló kutatás.

Az ilyen fülkékkel – s néhol a fülkéken kívül még kőbe vésett csatornákkal, lyukakkal, kőüstökkel, tál alakú mélyedésekkel vagy éppen sziklahelyiségekkel – rendelkező földtani-felszínalaktani képződményeket nevezik összefoglalóan kaptárköveknek. Egerhez közel nagyon sok ilyet találhatunk Ezek például a Nyerges-hegyen láthatók. A fülkés sziklákat eredetileg a szomolyaiak nevezték kaptárköveknek. Itt, a Nyerges-hegyen végzett vizsgálat is megállapította, hogy több periódusban, egészen az 1500-as évekig vájtak a riolittufába fülkéket. Bár az elnevezés a mai nyelvhasználat szerint a középkori erdei sziklaméhészkedésre utal, a kutatók egészen más magyarázatot adnak használatukra.
A bükkaljai kőkultúra legarchaikusabb rétegét jelentik a kaptárkövek. Ezen a területen jelenleg 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon pedig 479 fülkét számolhatunk össze.
A kaptárkövek most elkészült természetvédelmi kezelési terve a helyi szereplők, érintettek, földtulajdonosok és döntéshozók számára áttekinthetővé, kiszámíthatóvá teszi az újonnan létesített védett területeken folytatott gazdálkodási, területhasználati, gazdasági tevékenységek természetvédelmi szempontú kereteit, s így hozzájárul hazánk e különleges képződményeinek hatékony megőrzéséhez. Az elmúlt években a bükkaljai kaptárköveket egy tematikus út, az ún. bükkaljai Kő-út fűzi fel, amelyet évről évre egyre több látogató keres fel.